BALLAGÁS A ZEYKBEN

Négy osztály, 73 végzős diákja ballagott el 2019 május 31-én a Zeyk Domokos Technológiai Líceum falai közül a lépcsőkön, árnyas fákon, szülői, tanári tekinteteken át, ki az Életbe. Sokak közülük már napokkal ezelőtt elpróbálták a koreográfiát, hogy hol állnak, kit fognak követni, mely lépés után melyik (meg) léphető. Volt olyan is, aki népviseletbe öltözve egymaga képviselte az ötödiknek számító II. esélyt (a fent említett négy végzős nappali osztály mellett) megjelenve boldogan, hirtelen, helyet keresve magának a Ballagók között.

A Gaudeamus most mindenképp másképpen szólt, mást hallatott a végzősök számára, mint a próbákon, vagy akár máskor, amikor nézőkként lehettek jelen mások elballagásán. Itt, ez az elballagás az utolsó főpróba volt a sokak számára fontos kérdések meghozatala előtt.

Baciu Gyöngyvér, igazgatónő köszöntő beszédében hangsúlyozta a választott szakma iránti megbecsülés, az odaadó munka fontosságát.

Ezt követően Kornis Melinda, iskolai tanácsadó tanár Gyökeres Sándor, a karcagi Szentannai Sámuel Középiskola és Kollégium igazgatójának és nevelőtestületének nevében megfogalmazott üzenetét tolmácsolta a végzősök felé.

A végzős diákok nevében Jánosi Annamária,a  XII. gazdasági technikus osztály tanulója mondott beszédet. Gábor Anikó Tímea, X. kereskedelmi szakosztályos tanuló beszéddel búcsúztatta a végzősöket.

Verset mondtak: Tóth Norbert, XII. gazdasági technikus osztályos tanuló és Nagy Árvácska, X. kereskedő- elárusító osztályos tanuló.

Az iskola szimbolikus kulcsának átadása után, a végzős diákok virágokkal kedveskedtek tanáraiknak.

Kalányos Ramóna és Barabás Ronaldo zenés produkcióval búcsúztak.

Vass Ibolya, Gagyi Mónika, Kiss József és Báró Attila, a végzős osztályok osztályfőnökei jutalomkönyveket adtak át az erre érdemesült diákoknak.

A különdíjak átadása után, melyeket e helyről is megköszönünk minden kedves felajánlónak, a batyuátadás következett.

A végzősök előtt tisztelgő jelenlevők figyelő szemeinek kíséretében az iskolazászlóval elballagott egy újabb diákcsapat, melynek minden tagja elismerést és dicséretet érdemel. Elismerést, mert végigjárta az utat, még akkor is, amikor nehéznek tűnt, mert, amikor szükség volt szólt egy jó szót, mert őszinte volt magához és másokhoz, mert, ha volt pillanat, perc, nap, amikor tévedett, vállalta, mert őszintén feltudja mérni saját határait,… mert diák volt, a diákélet minden csínjával együtt. 

Az alábbi sorokkal kívánok minden kedves Végzősnek sok sikert az Életben való boldoguláshoz.

„Erőt kérek a fegyelmezettséghez és mértéktartáshoz, hogy ne csak átfussak az életen, de értelmesen osszam be napjaimat, észleljem a váratlan örömöket és magaslatokat! Őrizz meg attól a naiv hittől, hogy az életben mindennek simán kell mennie!…” Antoine de Saint Exupéry, Fohász Kornis Melinda, iskolai tanácsadó tanár- magyar nyelv és irodalom szaktanár