NEM -FORMÁLIS TANÓRÁK ISKOLÁNKBAN

forrás: http://ata-ro.eu

A „TRY: nem-formális tanulási megközelítések és öngazdálkodási gyakorlatok” elnevezésű projekt még 2017 júliusában kezdődött. A program keretein belül ezúttal a Zeyk Domokos Technológiai Líceum két osztályát látogatta meg az Erdélyi Ifjúsági Egyesület csapata, hogy rendhagyó, a nem-formális oktatás módszereit alkalmazó tanórákat tartson a tanulóknak.

Az óratartás a Lengyelországgal és Portugáliával Stratégiai Partnerség keretein belül megvalósuló programba illeszkedik, amelyben oktatók, képzők, ifjúsági vezetők, fiatalok, és hivatali alkalmazottak is részt vesznek, és amely korántsem előzmény nélküli. Székelykeresztúron az Erdélyi Ifjúsági Egyesület, Székelykeresztúr Önkormányzata és a Zeyk Domokos Technológiai Líceum vesz részt a projektben. Közös céljuk, hogy a nem-formális oktatási módszerek alkalmazásával színesebbé és hatékonyabbá tegyék a szakképzést, javítsák annak minőségét, elősegítsék a diákok készségeinek fejlődését, gyakorlati ismeretszerzését.

Több nemzetközi találkozó, képzés, és hosszas előkészület előzte meg a líceumban 2019. február 18-19-én megtartott foglalkozásokat, amikről végül bátran kijelenthető, hogy eredményesen zárultak.

Az első nap foglalkozásai egy meghatározott tematika, a kávékereskedelem köré szerveződtek. A jól kiválasztott témának köszönhetően a tinédzserek habozás nélkül, lelkesen csatlakoztak ahhoz a modellezett piaci helyzethez, amiben a kávébab termesztésétől, a terméknek a polcra kerüléséig tartó folyamat különböző gazdasági résztvevőinek szerepeibe kellett helyezkedniük, és kiállni saját érdekeik mellett. A megkonstruált üzleti szituációban a vitakészség, az érdekérvényesítés, az empatikus készség, az összefüggésekben való gondolkodás és a hatékony csapatmunka fejlesztése is hangsúlyos szerepet kapott.

Mindemellett olyan tankönyvi tananyagba is illeszkedő ismeretekre tettek szert, mint amilyen a “fair trade”-terminus megismerése, gazdasági-termelési folyamatok átlátása, vagy az európai ember számára hétköznapinak számító élvezeti cikkek, élelmiszerek származási helye, s azok előállításának körülményei. A hosszas egyezkedés, végül kompromisszumra jutás után pedig közös beszélgetésre, a foglalkozás értékelése is sor került.

A második napon még az előbbieknél is kötetlenebb foglalkozáson vehettek részt a tanulók. A tematikus meghatározottság hiányának ellenére ezen a napon is számos készség fejlesztésére sor került. Az osztályok aknakereső játékban vettek részt, amihez a képzeletbeli aknamezőt is maguk állítottak fel. A játék során minden bizonnyal a csapatépítésre került a legnagyobb hangsúly, de a memória, az egymásra figyelés, az összpontosítás és fegyelem fenntartásának készségei is kétségkívül érintettek voltak. 

Az aknakereső játék sikeres megfejtése után, a résztvevők aktívan segítették egymást, hogy kivétel nélkül, mindenki teljesíteni tudja a pályát. A feladat elvégzése után mindkét osztály nyitott volt arra, hogy megosszák egymással a játék tapasztalatait, s érzéseiket, levont tanulságaikat könnyen helyezték a hétköznapi élet kontextusába.

A foglalkozásokat a tanárokkal és néhány diákkal folytatott interjúk követték, amik a továbbiakban nagyban segítik majd a projekt haladását, akárcsak az óratartás során regisztrált megfigyelések, tapasztalatok.